"Itt a farsang áll a bál..."

Itt a farsang áll a bál....

Épp, hogy csak túl vagyunk a karácsonyi és szilveszteri lakomákon, mulatozáson, máris itt van a farsangi időszak.

A katalikus egyházi kalendárium szerint a farsang ünnepe vízkereszt (január 6.)  és hamvazószerda közé esik. Hamvazószerda a húsvétot megelőző 40. nap, mely a mulatozás, és lakomák lezártának napja.

A szokások és hiedelmek zömének szempontjából többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. 

A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás igazi napjai. Régi hagyomány a Balaton-felvidéken az „asszonyfarsang”, melyet mindig farsanghétfőn rendeznek. Ekkor a lányok, asszonyok férfiruhába bújtak, és férfi módra mulattak egész nap.

A farsang utolsó csütörtökje a hamvazószerdát követő csütörtök - amikor felfüggesztették a böjtöt, hogy elfogyaszthassák a megmaradt farsangi ételeket: zabáló-, torkos- vagy tobzódócsütörtöknek nevezték. Néhány éve a hazai éttermek újraélesztették ezt a hagyományt, és ezen a napon jelentős kedvezményekkel várják a vendégeket. 

Farsangi népszokások:

Táncmulatságok: A farsang időszaka a táncmulatságok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban, vagy bérelt házakban zajlott. Minden társadalmi réteg megrendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények voltak. A "batyus-bálokra" az ételt a lányok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legénynek, aki ha tetszett neki a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára.

Vénlánycsúfolók:  Az udvarlás, a párválasztás és a házasságkötések legfőbb ideje a hagyományos magyar paraszti életben a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfásan, s olykor durván figyelmeztessék azokat, akik elérték a "megfelelő" kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvégi napokhoz, húshagyó kedd éjszakájához, hamvazószerdához kapcsolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legények egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az illető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszántották a vénlányok udvarát.